Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2010.09.13
A KÖRNYEZETVÉDELEM FOGALMA:

-       a bioszféra egészséges működését szolgáló intézkedések, tevékenységek, technológiák összessége => szorosan összefügg a természetvédelemmel.

-       Leibig féle minimumtörvény  => azt jelenti, hogy az élőlények számára az a környezeti tényező jelenti a hatásértéket, amelyik a legszűkebben áll rendelkezésünkre.

A környezetvédelem elsődleges célja:

-       Az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása

-       a megfelelő életkörülmények kialakítása, védelme

-       tágabb értelemben vett természet és a tájvédelem, a természeti kincsekkel (víz, levegő, talaj, energiaforrások) való ésszerű gazdálkodás.

-       A környezet tulajdonképpen nem más, mint a természetnek és a társadalomnak az a része, ahol az életjelenségek lejátszódnak.

A természeti környezet:

-       egy bonyolult kölcsönhatásokon alakuló geo-biokémiai rendszer.

-       részei: talaj, víz, levegő – különböző elemek, vegyületek – és élőszervezetek, melyek között a változások ellenére dinamikus egyensúlyi helyzet a jellemző.

-       foto disszociáció: Víz + ultraibolya sugár (hidrogén, oxigén), A föld jelenlegi oxigéntartalma az élővilág tevékenységének eredménye

-       Bioszféra: a tengerfenéktől a sztratoszféráig terjed.

-       A Föld (Gaia) önszabályozó rendszer, melynek a legfontosabb elemét a mikroorganizmusok jelentik.

-       Az ember része és nem ura a természetnek. A növekedésnek határai vannak.

A KÖRNYEZETVÉDELEM FŐBB TÍPUSAI:
a) extenzív védelem:

-        a már meglévő károsodási folyamatok ellensúlyozása

b) intenzív védelem:

-       megelőző, elhárító jellegű (preventív) jellegű tevékenységek, folyamatok

Környezetvédelmi szabályozási rendszerek:

-       ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Környezetvédelmi Programja

-       Ember és Bioszféra Program

-       ENSZ Fejlesztési Program

A FAO (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szervezetekkel közösen.

Magyarországon a legfőbb szabályok:

-       az 1995. évi L III. Törvényben vannak rögzítve.

A környezetvédelem forrása:

-       a „Központi Környezetvédelmi Alap” => használati, terhelési, termék betétdíjak

Főbb környezetvédelmi területek:

-       Vízvédelem, Talajvédelem, Levegővédelem, Hulladékkezelések

7 /1. Vízvédelem:

-       A vizek minőségét –fizikai, - kémiai és biológiai tulajdonságai alapján lehet jellemezni.

·      fizikai tulajdonságok:  íztelen, szagtalan, színtelen

·      kémiai tulajdonságok: szerves anyagok => oxidáció levegőn, sótartalom => savas, lúgos, biológiai => fotószintézis

A vizek nem tartalmazhatnak:

ðtoxikus anyagokat => nehézfémeket, nitrátokat, peszticideket (növény védőszereket), fenolokat (savjellegű vegyületek)

A vizek szennyeződése:

-       A vizek szennyeződhetnek a levegőből, a talajból és az ipar is szennyezheti.

1.     levegőből:

ðdioxidok => kéndioxid, széndioxid, nitrogénoxid

ðpor és korom

2.    talajból:

ðdöntően a mezőgazdaságból ered a szennyeződés

·      szerves anyagok => trágya (nitrátok)

·      műtrágyázás  => foszfor, kálium

·      növény védőszerek => direkt mérgek

3.    Ipari szennyeződés:

ðsavas, lúgos szennyvizek => páclevek, textilipar

ðolajtartalmú szennyvizek => mosószerek, kőolaj gyártás

ðnehézfémek => higany, ón, ólom

ðfenolok + cián => karbolsav               emberi hanyagság miatt kerülhetnek csak a vízbe

ðgyógyszeripari melléktermékek

4.   Háztartások vízszennyezése:

ð kommunális => a nitrát-ion nem érheti el a 40 mg/l

5.    Vizi közlekedésből származó szennyeződések

ðhőhatás

-       A VIZEK SZENNYEZŐDÉSÉT LEHETŐLEG MEG KELL ELŐZNI
7/2. Talajvédelem:
Talajok szennyeződése:

ðműtrágyázással => nitrát, foszfor, kálium , talajelsavanyítás (nehézfémek)

ðöntözéssel => másodlagos szikesedés = nátriumsók (nátrium klorid), eliszaposodás

ðvegyszerezéssel

·      rovar és gyomirtó szerek a talajba kerülnek

·      DDT à mérgező hatású a lassú lebomlása miatt (ma már tiltott szer régen a burgonyabogarak ellen használták => 50-100 év a lebomlása)

·      védőeszköz használata kötelező, még az enyhébb hatásúaknál is => fenoxiacetátok, triazon triazon típusú vegyszer,  igen mérgező hatású => a gramoxone típusúak

ðerózió:

·      lejtős területen alakul ki, ahol elégtelen a növénytakaró

·      évi veszteség kb. 15 millió humusz

ðdefláció: => szélhatás

7/3. Levegővédelem:
természetes szennyeződés

·      vulkán hatás

mesterséges szennyeződés

·      kéndioxid à ami savas hatást kelt

·      nitrogéndioxid à savas hatás + ózon hatás

·      szénmonoxid à mérgező hatás

·      freongáz à az ózon fő károsítója

·      széndioxid à 10 %-os koncentráció felett halált okoz

è üvegházhatás

è szmog => kéndioxid, nitrogénoxid és a szénmonoxid közös hatása

7/4. Hulladékok, kezelésük:

halmazállapotuk szerint:

ðfolyékony

ðszilárd

ðiszapszerű

keletkezésük helye alapján:

ðtelepülési => kommunális

ðtermelési => ipari

-       a gyűjtés kezelés, semlegesítés és a végső tárolás a fő feladat!

-       Veszélyes hulladékok => különleges kezelést igényelnek

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Alapfogalmak:
Település:

ðA település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere.

ðEgyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak à falu, város (urbanizáció)

Települési infrastruktúra:

ðA település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó népességet szolgáló intézmények, gazdasági és ellátó tevékenységek összessége.

ðezek nem vesznek részt közvetlenül a termelésben, de közvetve lehetővé teszik a termelés bonyolítását.

Anyagi jellegű szolgáltatások:

·      vízellátás, közlekedés,  energiaszolgáltatás, társadalombiztosítás

Nem anyagi jellegű szolgáltatások:

·      színház, mozi,  média (rádió, TV), közigazgatás,  közbiztonság

Hulladékgazdálkodás fogalma:

-       Minden település ki van téve a környezeti hatásoknak és minden településen jelentős a hulladék.

-       A településeken a szilárd és a folyékony hulladékok jelentik a legnagyobb terhelést a környezet számára.

-       A hulladékgazdálkodás a hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését csökkentését a keletkezett hulladék lehetőség szerinti elkülönített gyűjtését és hasznosítását a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magába.

A hulladékkezelés:

összehangolt technológiai rendszer, amely magába foglalja a,

ðhulladék gyűjtését

ðaz átmeneti tárolást

ðaz esetleges helyi előkezelést

ða szállítást

ða hasznosítást

ðaz ártalmatlanítást

ðaz elhelyezést biztosító eszközök utógondozását.

A nem megfelelő hulladékkezelés miatti ártalmak:

ðfertőzésveszély kialakulása

ðrovarok, rágcsálók elszaporodása

ðtalaj, talajvíz, levegő elszennyeződése

ða környezet esztétikai leromlása.

A hatékony védelem lehetőségei:

ðmegelőzés – tisztább termelés

ðújrahasznosítás :

·           szelektív gyűjtés

·           újrahasznosító technológiák

·           piac – teremtés

ðhulladékszállítás szabályozása

ðlerakásra kerülő hulladék csökkentése => fizikai, kémiai, biológiai eszközökkel

Települési hulladék származhat:

ð a természetből => por, homok, hó, eső

ðélőlényekből => fekália, falevél, növényi anyagok

ðemberi élettel kapcsolatos tevékenységekből => ételmaradékok, papír, rongy

ðtermelésből => ipari, mezőgazdasági

Települési szilárd hulladékok:

ðpapír, műanyag, üveg, fém, konyhai. egyéb szervetlen (salak, fa, bőr, gumi)

ðjellemző, hogy a népesség számának növekedésével gyorsabban nő a hulladék.

-       A települések szilárd hulladék kezelésével a 4/1984 (II.11) EM és az 1/1986 (II.21) EVM valamint az 1990 évi LXV önkormányzat foglalkozik.

A hulladékkezelés önkormányzati feladat.

ða hulladék azé, aki „termelte” felelős érte.

ðaz 1995. évi XLII törvény előírja, hogy a lakosság köteles az önkormányzat által előírt gyűjtési, szállítási, ártalmatlanítási feladatokkal megbízott szervezeteket igénybe venni.

A szilárd hulladék eltávolításának legáltalánosabb rendszere az ELHORDÁSOS RENDSZER.

-       Típusai:

ðürítéses rendszer => zárt szállítású

ðcsere konténeres => fertőtlenítés a telepen történik

ðzsákos rendszer (műanyag zsákos) => szúrós anyagokra nem alkalmas

veszélyes hulladékok:  Veszélyes az a hulladék, melyet a 2000. évi XVIII.+v Q-Qes, jellemző alapján annak minősít,  pl. szárazelemek, akkumulátorok, gyógyszerek, fáradt olaj, növényvédő szerek, festékek, fénycső, TV, rádió, izzólámpák…stb

Szilárd települési hulladékok ártalmatlanítását kormányrendelet (213-214/2001) szabályozza.

-       Módszerei:

ðkomposztálás

ðbiogáz előállítása

ðégetés

ðmásodnyersanyag visszanyerés

Lakossági szelektív hulladékgyűjtés: papír, műanyag, üveg, fém, komposztálható hulladék => a veszélyes hulladékoktól mindig el kell különíteni.

Speciális gyűjtés: => az úgy nevezett „nagydarabos” bútorok, elektronikai termékek (mosógép, TV, rádió), gumiabroncsok, hűtőszekrények à illóanyagokat tartalmaz a hűtő

Speciális szelektív gyűjtés feltétele: a speciális gyűjtőedény és jármű

települési hulladékok ártalmatlanítása komposztálással:

ðA komposztálás során a szerves anyagokat tartalmazó hulladékok mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak à a komposztálás hő fejlődéssel jár

ðmaga a folyamat lehet zárt és nyitott helyen,  minimum 55 C° kell a reakcióhoz

ártalmatlanítás biogáz előállítással szilárd és iszapszerű hulladékokból:

ðmegfelelő esésű alapcsőhálózat kell a folyamathoz.

ða hulladék víztartalmának minimum 60%-t el kell érni.

anaerob folyamat => oxigén mentes

ðÁltalában a levegő kizárásával végbemenő kémiai folyamat, gyakorlatilag a szerves anyagok levegő távollétében, mikroorganizmusok hatására lejátszódó leépülésének része, amely a természeti átalakulások (pl. rothadás, erjedés), és a biodegradációs eljárások (pl. iszaprothasztás) során is szerepet játszik. Az anaerob folyamatokban a szerves anyagok a zsírsavakon, aldehideken, és alkoholokon keresztül hidrogénre, szén-dioxidra, metánra, kénhidrogénre és ammóniára bomlanak.

 

ðkét szakaszból áll:

1.    savas erjedés

2.    gázosodás a baktériumok hatására metán keletkezik

Szilárd hulladékártalmatlanítás égetéssel:

ðgyors ártalmatlanítás

ðégetőmű szükséges

ðkicsi a helyigény

ðalacsony a környezet szennyezés

ða hőenergia hasznosítható

Rendezett hulladék lerakás esetén:

ðbe kell tartani a kötelező egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat => ez a legolcsóbb eljárás

ðégetési engedély köteles

Hulladéklerakó hellyel szembeni követelmények:

ða lerakó 20.000-nél több lakosra épülhet

ð20 Km-en belül nem lehet másik telep

ðelegendő hely legyen az anyagok tárolására felhasznált helyen (deponia hely)

ðÉlő felszíni víz nem lehet a közelben

ða lerakóhelyről a felszín alatti víz nem érinthet lakótelepülést

ða lerakóhely területe vízrekesztő legyen

ða talajvízszint 1,5 m-nél mélyebben legyen

ðaz uralkodó szélirányt figyelembe kell venni

ða lerakó lehetőleg az egész terület központjában lehet

ðaz odavezető út megfelelő burkolattal legyen ellátva

ðminimum 20 évig működjön, mielőtt telítődik

Leggyakoribb lerakási módok:

ðárok rendszerű

ðterület feltöltésű

ðprizmás                                                              Alulról kötelező a szigetelés!

A települési folyékony hulladékok kezelése:

-       A települési folyékony hulladékon a közcsatornába be nem kötött lakó és középületek berendezéseiben gyűjtött nem termelési tevékenységből származó kommunális szennyvíz és iszap.

-       Jellemző, hogy a rothadási folyamatok is beindultak.

-       A szennyvízcsatornával el nem látott területeken úgynevezett átmeneti tárolás történik zárt aknában, szikkasztóban vagy esetleg alapcsövek tároló medencében

-       A folyékony hulladék kezelését a 16/1996. BM rendelet szabályozza le.

Szippantó kocsival szembeni követelmények:

-       zárt tartályú legyen, bűzelzáróval

-       ne csorogjon

-       tisztítható legyen

A szippantóból közcsatornába csak az erre kijelölt helyen lehet az ürítést végezni.

-       A nagy tömeget végül is a szennyvíz tisztító telepeken kell elhelyezni, célszerű a hígításról gondoskodni

-       A szennyvíz tisztító telepeken ülepítés vagy szikkasztás során szerves trágya keletkezik

Medencés, „tavas” megoldások:

ðmegfelelő vizsgálatok után lehetséges a folyékony hulladék elhelyezése, mezőgazdasági, vagy erdőterületeken

ðszennyvíz telepi vízzel tilos öntözni a kertészeti kultúrákat, a zöldségeket, gyökértípusú növényeket

ðA szennyvíztelep nem lehet 1 km-en belül a településtől.

települések légszennyeződése:

-       Legveszélyesebb és egyik leggyakoribb szennyező anyag

ð a kéndioxid à kénsav,

ðszénmonoxid à széndioxid, mindkettő elsősorban a gépjármű forgalom következménye

ðnitrogénoxid

ðkisebb mennyiségben, de jelen van az ólom, Tetra etil, ami erősen mérgező

ðkomoly szennyezőanyag továbbá a por és a pollenek tömege

-       Szmog à füstköd ami a nagyvárosokra jellemző

-       A települések esetében megemlíthető még a zaj és a rezgések okozta környezet károsodás

jellegzetes küszöbszintek (decibelben mérik)

ðzaj < 10 db = csend

ðzaj < 40 db = vidéki csend

ðzaj < 70 db = vonat, gépkocsi

ðzaj < 90 db = légkalapács à 10 méterről

ðzaj < 100 db = pop zenekar à 10 mről

ðzaj < 120 db = fájdalom küszöb

ðátlagbeszéd = 50-60 db

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Archívum

Naptár
<< Április / 2019 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 54284
Hónap: 558
Nap: 22